Szeptemberrel is kezdődik egy új év. Vége a nyárnak, mindenki kinyaralta magát, nekem összejött egy kikapcsolódós munka is, teljesen más területen, fizikai munkát végeztem (asztaloskodtam), így ráláttam egy másik cég munkafolyamataira, és tényleg kikapcsolt az agyam. Úgyhogy frissen, zizegve jött el a szeptember, hogy újult erővel újra belevessem magamat a cégem fejlesztésébe.
Ilyenkor mit tesz egy valamirevaló cégvezető: tervez. Listákat ír. És csak ír, ír ír. Melyik területekhez hogyan szeretnék hozzányúlni, fejleszteni, csiszolni, javítani… Jegyzeteimet vettem elő, könyveket bújtam, hogy mit kell még csináljak, hogy jobb legyen az, amit csinálok.
Majd akkor beugrott a nagy kérdés, hogy jó, jó, de MIÉRT csinálom? Miért ezt csinálom? Mi az én célom azzal, hogy ezt csinálom?
És ha megvan ez, akkor jöhet a következő: Biztos, hogy ezt kell csináljam ahhoz, hogy a céljaimat elérjem?
Célokat kitűzni nem könnyű. Vagyis jó célokat kitűzni nem könnyű. De elengedhetetlen! Ha nincs célom, nem tudom, (utálom ezt a megfogalmazást, nézd meg, hogy mennyivel jobb így: ) Ha van célom, tudom, hogy döntési helyzetben közelebb vagy távolabb lépek a célomtól. Nem feltétlen szükséges közelebb lépni, de a tudatosság kulcsfontosságú.
Ebben sokfélék vagyunk. Pl. valaki szeret egyedül utazni, valakinek pedig meg kell osztania az utazási élményét valakivel. Amíg egyedül voltam, addig én nem vágytam utazni. Most már égek a vágytól, hogy felfedezzük a világot. Van, aki a bakancslistájára különböző extrém dolgokat gyűjt (a bungee-jumpingozástól a delfinekkel úszáson keresztül a bázisugrásig).
Emellett fontos, hogy szedd össze, hogy milyen (reális) életszínvonalon szeretnél élni, és ahhoz milyen javakra van szükséged! Ezekre „akaszd” rá az eseti költségeket, és máris kiderül, hogy mennyit kell keresni.
Ekkor feltehető az a kérdés, hogy jó úton járok-e, ha azt csinálom, amit csinálok. Ha pedig nem, akkor bánkódás helyett a jolly joker mondat:
MIT KELL TEGYEK AHHOZ, HOGY… úgy legyen, ahogy szeretném?
Vélemény, hozzászólás?